eg�szs�gk�ros�t� hat�sai

a keserû val�s�g

Milyen term�kekrõl van sz�?
Az �sszes finom�tott cukor fajta, valamint a mesters�ges �des�tõszerek a k�vetkezõ v�dett m�rkanevekkel: Equal, NutraSweet, Neotame, Spoonful, Equal-Measure, NutraTaste, Canderal (E951), Sugar Twin (k�k dobozos) stb. A legt�bb �tel, ital tartalmaz mesters�ges �des�tõt (mint p�ld�ul a "di�t�s k�la"), vagy finom�tott cukrot.

A legvesz�lyesebb adal�kanyagok
Kezdj�k elõsz�r a mesters�ges �des�tõk vizsg�lat�t. A k�l�nb�zõ v�dett m�rkanevû mesters�ges �des�tõszereket az aszpart�m (aspartame) nevû k�miai anyagb�l �ll�tj�k elõ. Az aspartame-ot bizonyos publik�ci�k m�regnek titul�lj�k �s nem v�letlen�l. Az aspartame 3 k�miai anyagb�l �ll: - 40% aspartic sav, - 50% phenylalanine, -10% methanol. Ezek mindegyike m�rgezõ vagy k�ros a szervezet sz�m�ra mint adal�kanyag.

Az aszpart�m az egyik legvesz�lyesebb �tel adal�kanyag, mellesleg a m�sik legvesz�lyesebb �tel adal�kanyag a 99%-ban glutam�t (glutamate) n�trium sav�b�l �ll� MSG (monosodium glutamate), meg a hydroliz�lt n�v�nyi feh�rje, amik r�ad�sul semmilyen funkci�t sem t�ltenek be, csak �zes�tõ anyagok. Ez ut�bbi adal�kanyagokat t�bb �tel-gy�rt� sz�nd�kosan f�lrevezet�sk�nt ilyen �lnevekkel t�nteti fel mint p�ld�ul: "term�szetes �zes�tõ", "fûszerek", "�lesztõ kivonat", "sz�ja feh�rje kivonat", "textured protein" stb. De a k�ros adal�kanyagok sor�t lehetne tov�bb folytatni a Saccharin-nal ("Sweet n' Low", "Sweet Twin"), k�nes�tõ szerekkel stb.

Tudom�nyos magyar�zat
Dr. Russell L. Blaylock, a Missisipi Orvosi Egyetem neuro-seb�szeti professzora k�zel 500 tudom�nyos kutat�si forr�st felhaszn�lva r�szletes kimutat�st k�z�l k�nyv�ben az aszpart�m (tov�bb� az MSG) eg�szs�gre k�ros hat�sair�l, legfõk�ppen komoly kr�nikus neurol�giai elv�ltoz�sokr�l, de sz�mos m�s akut betegs�g elõid�z�s�ben val� k�zrej�tsz�s�r�l is. Szerinte a fenti �tel adal�kanyagokat excitotoxin-oknak kellene nevezni �s azonnal be kellene tiltani forgalmaz�sukat. Ezek 3 fõ alkot�eleme az aspartic-sav, a phenylalanine valamint a glutamate amik savas amin�savakk�nt is ismeretesek, �s amik nagyon kis koncentr�ci�-ban az agyi neuronr�l neuronra val� inform�ci� �tvitelben j�tszanak szerepet. Teh�t term�szetes k�miai elemei az agynak.

Joggal k�rdezhetik az aszpart�m �s az MSG v�delmezõi, hogy akkor mi�rt m�rgezõek? Dr. Blaylock szerint ezek term�szetes mennyis�ge rendk�v�l alacsony koncentr�ci�j� �s amikor e koncentr�ci� f�l� ker�lnek, akkor a neuronok hirtelen�l �s szab�lytalanul "t�zelnek". Ugyanakkor a t�bblet koncentr�ci� az agysejtek nagyobb kalcium felv�tel�t v�ltja ki, ami bizonyos neuron-fajt�k pusztul�s�t id�zi elõ. Az aszpart�m vagy a glutamate m�gnagyobb koncentr�ci�j�n�l a sejtek egy k�l�nleges k�stetett hal�lban m�lnak ki, aminek a neve "excitotoxicity", (azaz izgalomba hozott toxikuss�g), a neuro-sejteket t�lserkentve azok hal�l�t id�zik elõ. Ez a folyamat nem gyors, de term�szetesen szem�lyenk�nt k�l�nb�zõ sebess�gû. N�h�ny k�l�n�sen �rz�keny szem�lyn�l komoly komplik�ci�k l�pnek fel, amik ak�r az egy�n hal�l�t is okozhatj�k sz�v-zavarokat is kiv�ltva. De a legt�bb embern�l csak hosszabb idõ eltelte ut�n okoz bajokat.

B�r a legt�bb neurodegenerat�v betegs�g (mint pl az Alzheimer-betegs�g, a Parkinson-k�r, az ALS, vagy phenylketonuria) kiv�lt� oka nem az aszpart�m vagy az MSG, de ezek fogyaszt�sa mindenk�ppen s�lyosb�tja azt a betegs�get. Ez a lista tov�bb folytathat� liyen betegs�gekkel mint multiple sclerosis, mem�ria zavarok, hormon�lis probl�m�k, hall�s- vagy l�t�s-zavarok, epilepszia, hypoglycaemia. A terhes any�kra, vagy a csecsemõ kor� gyermekekre, vagy a kr�nikus beteg idõsekre val� vesz�ly�t m�g a Kutat�si Biol�gia Amerikai Sz�vets�gi Feder�ci�ja is beismeri.

Dr. H. J. Roberts orvos, cukorbeteg-specialista, k�nyveiben arra figyelmeztet, hogy az aszpart�m fogyaszt�sa a cukorbetegek sz�m�ra rendk�v�l k�ros hat�sokkal j�r �s nemcsak tov�bb s�lyosb�tja a diab�teszt, de m�s komplik�ci�kat is elõid�z (pl. retinopathy, cataracts /h�lyog/, neoropathy, gastroparesis). Ak�r cukorbetegs�get is kelthet azokn�l akik erre genetikailag hajlamosak, megnehez�ti az inzulin vagy m�s gy�gyszerek hat�s�t, g�rcs�s rohamokat is elõid�zhet. Szerinte az aszpart�m egy igen k�l�nleges agyr�k fajt�t is okozhat, a "primary lymphoma"-t, amire praxis�b�l tud p�ld�kat hozni. "Sajnos, sok p�ciensemn�l, �s m�sokn�l is a konzult�ci�imb�l, komoly metabolikus, neurol�giai �s m�s komplik�ci�k megjelen�se k�ts�get kiz�r�lag az aszpart�m term�kek fogyaszt�s�ra volt visszavezethetõ, ...amik felhagy�s�val azonnali javul�s volt �szlelhetõ, vagy ism�t visszat�rve azok fogyaszt�s�ra ....a t�netek �jb�l jelentkeztek."

Az Amerikai �lelmiszer �s Gy�gyszerellenõrzõ Hivatalnak (FDA) bek�ld�tt az �rtalmas hat�st kiv�lt� �tel adal�kanyagokr�l k�sz�lt jelent�sek 75%-�t az aszpart�m mell�khat�sair�l sz�l� jelent�sek teszik ki. (forr�s Mark D. Gold). Ezekben t�bbek k�z�tt szerepel fejf�j�s, h�nyinger, hasi f�jdalmak, ki�t�sek, f�radts�g, alv�s-zavar, l�t�s-, hall�s-zavar, izg�gas�g, depresszi�, mellkasi b�ntalmak (sz�v zavarok, l�gz�si neh�zs�gek), mem�ria-zavar...Jelent�sek vannak az elh�z�sra is, amit egy agyi stimul�ci�s folyamat v�lt ki, teh�t az aszpart�m, mint rekl�mozott karcs�s�t�szer, nemhogy nem az, de pont az ellenkezõj�re k�sztet.

Ennek ellen�re semmit sem tesznek ellene, sõt egyre kem�nyebb kamp�ny folyik az aszpart�m "semminemû vesz�ly nem kimutathat�"-s�g�r�l. T�ls�gosan is nagy �rdekelts�gekrõl, pozici�f�lt�srõl van itt sz�, hiszen a Monsanto mammutc�gnek az aszpart�m gy�rt�sa, becsl�sek szerint, milli�rdos �zletet jelent. Az amerikai gy�gy�szatra �s a politik�ra val� befoly�suk, - egyes bennfentes jelent�sek szerint -, rendk�v�li m�rt�kû �s akkor m�g nem is tett�nk eml�t�st Monsanto m�sir�ny� befoly�s�r�l, mint p�ld�ul a genetikailag manipul�lt magok, g�nterm�kek, vagy a saj�t k�s�rletez�sû permetezõ-szereik elterjeszt�s�re. Ha valakit ez a t�ma r�szletesebben is �rdekelne, vagy k�v�ncsi m�g az �ll�t�lagos megveszteget�sekre, tanulm�nyok meghamis�t�s�ra, stb., akkor a bal oldalon felt�ntetett internetes oldalakon tal�lhat tov�bbi inform�ci�kat, magyarul is.

�s a finom�tott cukor is?
Igen! Annak minden fajt�ja, a feh�r, a barna, a "nyers", a melasz. Sz�mos doktor egyenesen m�regnek nevezi. P�ld�ul dr. William C. Martin, aki szerint a finom�tott cukor m�reg a szervezet sz�m�ra, mert megfosztott�k az �let erej�tõl, feh�rj�itõl, enzimjeitõl, vitaminjait�l, �sv�nyait�l ami eredetileg a cukorn�dban, vagy a cukorr�p�ban volt. Ami megmaradt az "csupaszra finom�tott sz�nhidr�t" azaz kal�ria. (Ezt ne keverj�k �ssze a n�v�nyi sz�nhidr�ttal, ami nem finom�tott.) De m�g ann�l is rosszabb mert a testbe beker�lve elvonja a szervezetbõl a vitaminokat, �sv�nyi anyagokat az em�szt�s�re, de-toxik�l�s�ra �s ki�r�t�s�re val� t�rekv�s�ben.

A cukor az em�szt�s sor�n erjesztõ hat�s�, amikoris ecetsav, sz�nsav �s alkohol keletkezik. Az ecetsav, de fõleg az alkohol nagyon erõs rombol� hat�s� a b�l membr�njaira. Az alkohol m�g a ves�t is roncsolja, kihat�ssal van az idegrendszerre. A cukor-fogyaszt�s savas�t� hat�st v�lt ki, ennek ellens�lyoz�s�ra a testben m�r meglevõ �sv�nyi anyagokat kell a szervezetnek elõszednie hogy kiigaz�tsa a pH egyens�lyt. P�ld�ul n�triumot, k�liumot, magn�ziumot, kalciumot. Rendszeres cukor-fogyaszt�sn�l a test k�nytelen p�ld�ul a hi�nyz� kalciumot m�r a saj�t csontjaib�l is elõszedni, ezzel csontritkul�st okozva �s s�lyosb�tva a fogszuvasod�st, amit eredetileg a cukor erõs savass�ga v�ltott ki.

A t�l sok cukor fogyaszt�sa v�g�l is minden szervre kihat. Eredetileg a m�jban gluk�z (glycogen) form�j�ban halmoz�dik fel �s a m�j megduzzad. Ha a m�j el�rte a n�veked�s�nek felsõ hat�r�t, akkor a feles glycogen visszaker�l a v�rbe zs�rsavak form�j�ban. Ezek a test minden kev�sb� akt�v helyein (has, �lep, cs�põ, combok stb) rak�dnak le, majd az akt�v szerveken (sz�v, vese). Az eg�sz testet ig�nybe veszi, a v�rnyom�s is megv�ltozik. A paraszimpatikus idegrendszerre is kihat�ssal van, �s az azt szab�lyoz� kisagyra is, amit paraliz�l. Belezavar a v�r-kering�sbe �s a limfatikus rendszerbe is. A v�r�s v�rtestek minõs�ge romlik, a feh�r sejtek sz�ma t�ls�gosan is megnõ, ami lassabb sz�vetn�veked�shez vezet. A test ellen�ll� k�pess�ge leromlik, mikr�b�k terjed�s�t id�zve elõ. A B vitamin k�szlet is leapad, mert a cukor-fogyaszt�s a B vitamint termelõ hasznos b�l-bakt�riumok pusztul�s�t v�ltja ki. A hasny�lmirigyre is meglehetõsen k�rosan hat, mert t�ldolgoztatja azt �s ez�ltal kiteszi m�s zavar� reakci�knak.

Minden t�lzott cukor-fogyaszt� n�pcsoport az �tlagosn�l r�videbb �letû. Sajnos egy intõ p�lda erre sz�mos, csoport-kol�ni�kban �lõ ausztr�liai bennsz�l�ttek, akik a t�lzott cukor-fogyaszt�suk miatt az �tlag�letkoruk a 40-50 �v k�z�tt van. De m�g sz�rnyûbb az a k�z�ny, ami ezt k�r�lveszi.

Dr. Norman W. Walker "Become Younger" (V�lj fiatalabb�) c�mû k�nyv�ben is �r a cukor-fogyaszt�s �rtalmair�l. Szerinte a cukrot egy kateg�ri�ba kellene sorolni a drogokkal, mert ugyanolyan degenerat�v hat�st v�ltanak ki, csak lassabban �s del�rium �rzete n�lk�l. "Pontosan azt mondhatjuk, hogy a cukor az egy drog a szervezetben, �s azok az emberek akik sokat fogyasztanak belõle, elõbb vagy ut�bb, ugyanazon a degenerat�v hat�sokon mennek kereszt�l mint amin egy narkom�ni�s megy kereszt�l."

Gondoljon erre amikor legk�zelebb �dess�get szeretne v�s�rolni saj�t mag�nak, gyermekeinek, vagy aj�nd�kba!

Jogi peresked�sek
Egyes mag�nszem�lyek jogi pert ind�tottak Monsanto/Benevia �s m�s �teladal�kanyag gy�rt� c�gek ellen. Az elsõ ilyen perkereseteket m�g 1998. m�rcius�ban ind�tott�k be, mondani sem kell, sikertelen�l. Ugyancsak pereket helyeztek m�sok kil�t�sba egyes szem�lyek, vagy int�zm�nyek ellen, akik jelentõs hat�sk�rrel rendelkeztek �s enged�lyezt�k ezen adal�kanyagok �telekben, italokban val� forgalomba hoz�s�t. Azok az �telgy�rt� c�gek is sz�m�thatnak perkeresetekre, akik sz�nd�kosan nem t�ntetik fel az aszpart�mot az �teleik c�mk�in (p�ld�ul paradicsom-sz�szok, fogkr�mek).

Az angol Sunday Times 2000 febru�r 27.-�n egy cikk�ben azt �rta hogy a Coca-Cola �s Pepsi Co. c�gek a 80-as �vek elej�n 30 oldalas riportban az aszpart�m-ot meglehetõsen vesz�lyesnek �s potenci�lisan toxikusnak b�lyegezt�k. De miut�n m�gis enged�lyezt�k azt, az�ta tonnasz�mra �ntik a di�t�s italaikba. "A Coca-Cola legut�bbi nyilatkozat�ban az �ll, hogy r�videsen elbocs�tanak 6000 alkalmazottat, lehet hogy a c�g egy garmad�nyi �gyv�det b�rel fel helyett�k, mert lavin�nyi aszpart�m-perre sz�m�thatnak." �rta a Sunday Times.

2002. m�jus
Kieg�sz�tve: 2003. j�lius 19.

K�sz�lt MS Internet Explorer 5.0 vagy k�sõbbi verzi�j�ra, 800x600 felbont�sn�l.

Vannak m�g m�s t�m�j� �s megh�kkentõ cikkek a fejl�c alatt.